Autogén tréning – passzív koncentráció

A relaxációs eljárások közül az autogén tréning a koncentrált önellazításnak, azaz a passzív koncentrációnak a módszere, amelyet J. H. Schultz, berlini pszichiáter dolgozott ki az 1920-as évek végén. Olyan pszichoszomatikus eljárás, amelyben lelki szintről indítunk testi folyamatokat és ez visszahat a lélekre. A folyamat során pszichotonikus áthangolódás történik, az izmok tónusának megváltozásával a pszichés tónus is megváltozik.

Az autogén szó görög eredetű, az „autos” jelentése ön, a „genos”-é pedig származik. Tehát olyan valamiről van szó, ami saját magunkból származik. Mi magunkban hajtjuk végre, mi idézzük elő ezt az állapotot, amely később automatikussá válik már a gondolatára is. A tréning az angolból jött és arra utal, hogy ez egy olyan tanulási folyamat, amelyben gyakorolni kell. Ha a gyakorlás hatására már kialakult az automatizmus, a relaxációs formulák mintegy hívószóként működnek és pár pillanat alatt csökken a bennünk lévő feszültség. Mindeközben az erőforrások megkeresése, valamint az öngyógyító mechanizmusok beindítása is zajlik.

Mivel az autogén tréning az egyén saját testével való kapcsolatteremtésén alapul, a terápiás munka a gyakorlással és a gyakorláshoz kapcsolódó élményfeldolgozással történik, ezért eredményessége nagymértékben függ a személy elköteleződésétől és motiváltságától, továbbá a gyakorlás rendszerességétől.