Szimbólumterápiák – érzelmek megjelenítése belső képekben
A relaxált, ellazult testi-lelki állapotban belső képekkel, fantáziaműveletekkel dolgozó terápiákat szimbólumterápiáknak nevezzük. Ide tartoznak a meditatív és imaginatív terápiás eljárások, az éber-álom és a katatím képélmény módszerek. Ezek közös jellemzője, hogy a relaxációval létrehozott sajátos figyelmi- és tudatállapotban képi-képzeleti elemekkel végeznek lélektani munkát és ezek által érnek el kedvező lelki, illetve pszichoszomatikus változást.
A tudattalan képi megnyilvánulásáról minden egészséges embernek van személyes tapasztalata, hiszen amikor álmodunk, a hétköznapi racionalitásunk számára megfoghatatlan képek világában mozgunk. Ezen működési szinteken dolgoznak a szimbólumterápiák is. Ebben az állapotban a gondolkodást az érzelmi logika, a pszichologika vezérli, ami lényegesen eltér a tudatos, racionális logikától.
A szimbólum jelkép, ami érzelmileg hasonló vagy azonos élmények sűrítménye, ennél fogva többet mond, mint amit szavakkal kifejezhetünk, hiszen más közlési csatornákat használ. A szimbolikus folyamatokkal híd épül a zsigeri agy (tudattalan érzések) és a bal agyfélteke tudatossága között. Ami szavakkal nem kifejezhető azt a szimbólumokkal, szimbolikus képnyelvi úton megjeleníthetjük. A szimbólumterápiák segítenek a tudattalan és a tudatos szintek között kapcsolatot teremteni, hogy a mélyen gyökerező gátló erőket felszínre hozva gyógyítsanak.
A szimbólumok több síkon értelmezhetők, saját életeseményeink töltik fel tartalommal, saját átélt érzelmeink érintődnek meg általa és aktuális problémáink is megjelenhetnek bennük. A szimbólum alámerül a lélek mélységeibe és innen hozza fel az egyéni jelentéséhez kapcsolódó élményeket. A lélek múltjában olyan mélyre kell mennie, hogy elérje a legkorábbi sérülés szintjét. A testi érzetek felidézésével, a képek megjelenítésével (a szimbolikus tartalmak segítségével) azok a kora gyermekkori, vagy akár magzatkori élmények, elakadások, traumák is előhívhatók, amelyek szóval ki nem fejezhetők, mert még a beszéd kialakulása előtt keletkeztek.
